A szélessávú szolgáltatásokat felmérő nemzetközi tanulmány szerint egy év alatt átlagosan 24%-kal javult a szolgáltatások minősége

  • Az Oxfordi Egyetem Said Business School harmadik alkalommal publikált, éves tanulmánya keretében 72 ország 239 városában vizsgálta a szélessávú internet minőségét
  • 14 ország (azaz minden ötödik) már felkészült a „holnap internetes alkalmazásaira", míg 2008-ban még csak egyetlen ilyen nemzet szerepelt a felmérésben
  • A felmérésben vizsgált országok 53%-a, azaz 38 ország mára sikeresen áthidalta a digitális szakadékot: a szélessáv minősége tekintetében kevésbé nyilvánvaló a nagyvárosok és a többi település közötti különbség. Összességében egy év alatt 58%-ot javult a helyzet
  • A tanulmány igazolta az összefüggést a szélessávú technológia terén betöltött vezető szerep és az innováció alapú gazdaság között
  • Sok feltörekvő ország minőségi ugrás keretében a lehető legjobb szélessávú szolgáltatásokat építi ki a nagyvárosaiban, mivel tisztában van ezen szolgáltatásoknak a gazdaságra kifejtett pozitív hatásával
  • 38 város már most rendelkezik a „holnap alkalmazásaihoz" szükséges szélessávú szolgáltatás-minőséggel, és készen áll az intelligens és hálózatba kapcsolt közösségek kiszolgálására
  • A mobil szélessávú szolgáltatások minősége is számottevően javult a vizsgált időszak során, így a mobiltechnológiát használók mintegy 10%-a már a vezetékes szélessávú szolgáltatásokhoz hasonló minőséget élvez
  • A szélessávú internethasználati szokások meglehetősen eltérőek: a felhasználók között 2 Mbit/s sebességű kapcsolattal rendelkező és mintegy havi 20 GB forgalmat bonyolító alapszintű háztartások ugyanúgy előfordulnak, mint 20 Mbit/s-os kapcsolattal  rendelkező és 500 GB forgalmú intelligens és hálózatba kapcsolt otthonok.

2010. október 18., London: A harmadik alkalommal publikált, a világ szélessávú kapcsolatainak minőségét vizsgáló éves felmérés szerint a korábbi évekhez képest több ország készült már fel a holnap alkalmazásaira, míg a vizsgált országok mintegy kétharmadában a szélessáv minősége megfelel a jelenlegi igényeknek. Összességében egy sor infrastrukturális beruházásnak köszönhetően a szélessávú szolgáltatások minősége világviszonylatban három év alatt 50%-kal javult, a szélessávú technológia penetrációja pedig tovább nőtt: a vizsgálatban szereplő háztartások mintegy fele (49%) rendelkezik szélessávú hozzáféréssel, szemben a 2008-as 40%-kal.

A speedtest.netinternetes sebességtesztelő oldalon 2010. május-június folyamán lefuttatott 40 millió valós idejű szélessávú minőségi teszt adatait felhasználva a kutatók 72 ország szélessávú szolgáltatásainak minőségéről alkothattak képet.

A kiértékelés során pontozták a kapcsolatok kombinált le-és feltöltési teljesítményét, valamint a késleltetési időt. Ezek kulcsfontosságúak az olyan internetes alkalmazások elérhetősége szempontjából, mint az otthoni telepresence, az online videolejátszás, vagy a közösségi hálózatok. A kutatás a fentiek alapján az egyes országokat az úgynevezett szélessávú szolgáltatások minősége indexszel (Broadband Quality Score - BQS) jellemzi. A BQS pontszámot az adott ország szélessávú penetrációját jellemző értékkel kombinálva képzik a szélessávú technológia szempontjából vezető - vagyis a szélessávú minőség és elterjedtség legjobb kombinációjával rendelkező- országok sorrendjét. (A pontszámok számítási módjáról részletes információ a Broadband Quality Study 2010 tanulmány 4. oldalán található).

Az idei adatok 239 város szélessávú kapcsolatainak minőségi elemzését is tartalmazzák, amely további információval szolgál az intelligens, hálózatba kapcsolt közösségek fejlődéséről.

A mobil szélessávú szolgáltatások minőségének mérésére a tanulmány keretében először tavaly került sor, ezt azóta jelentős mértékben, 68 országra (a teljes minta 94%-ára) terjesztették ki. A felmérés a háztartások szélessávú internet fogyasztási szokásait is vizsgálta, illetve azt, hogy ezek miként befolyásolják majd a szélessávú technológiával szemben támasztott általános minőségi követelményeket.

A tanulmányt a Cisco szponzorálásával az Oxfordi Egyetem Saïd Business School üzleti főiskolájának MBA-diákjai készítették az Oviedói Egyetem alkalmazott közgazdaságtan tanszékével közösen.

Főbb adatok:

A szélessávú szolgáltatás minősége világszerte gyors ütemben javul

  • 2008 óta a szélessávú szolgáltatás minősége 48%-kal nőtt (egyes országok pedig ennél is jóval nagyobb előrelépést mutattak):
    • Nemzetközi szinten az átlagos letöltési sebesség három év alatt 49%-kal nőtt (2008: 3271 kbit/s, 2009: 4882 kbit/s, 2010: 5920 kbit/s)
    • Nemzetközi szinten az átlagos feltöltési sebesség három év alatt 69%-kal nőtt (2008: 794 kbit/s, 2009: 1345 kbit/s, 2010: 1777 kbit/s)
    • Az átlagos késleltetési idő 25%-kal, 142 milliszekundumra rövidült. Ez némileg magasabb a 2009-es 140 ms értéknél, azonban még mindig jelentősen elmarad a 2008-ban mért 189 ms értéktől
  • 48 országban - a felmérésben résztvevők 66%-a - adottak a minőségi feltételek az internet által jelenleg kínált valamennyi főbb szolgáltatás elérésére (a tanulmány szerint ezek: közösségi hálózatok, alacsony felbontású video-stream, alapszintű videokonferencia, kisméretű fájlok megosztása és olyan nem túl nagy sávszélességet igénylő alkalmazások, mint az azonnali üzenetküldés, az e-mail és az internetes böngészés). Mindezt úgy sikerült elérni, hogy a globális internetforgalom volumene 2008-2010 között 166%-kal bővült (forrás: Cisco Visual Networking Index 2010)
  • 14 ország már most készen áll a „holnap internetes alkalmazásaira", mint például a nagyfelbontású IPTV és a kiváló minőségű videokommunikációs szolgáltatások (otthoni telepresence). Ezek az országok: Dél-Korea, Japán, Lettország, Svédország, Bulgária, Finnország, Románia, Litvánia, Hollandia, Hongkong, Németország, Portugália, Dánia és Izland. A lista korábban jóval szerényebb volt: 2008-ban mindössze egy (Japán), de még 2009-ben is csak kilenc ország szerepelt rajta. Megjegyzendő azonban, hogy Lettország, Bulgária, Románia és Litvánia az átlagnál alacsonyabb penetrációs értékkel rendelkezik.
  • A szélessávú technológiában vezető szerepet betöltő országok listáján az első helyet már második éve ismét Dél-Korea szerezte meg:
    • A szélessávú szolgáltatások minőségét Dél-Koreában mérték a legjobbnak, és ezzel nemzetközi szinten is új mércét állított fel
    • Az ázsiai országban az átlagos letöltési sebesség 33,5 Mbit/s, vagyis 55%-kal magasabb a 2009-es értéknél, az átlagos feltöltési sebesség 17 Mbit/s, ami 430%-os javulást jelent, az átlagos késleltetés pedig mindössze 47 ms, tehát 35%-kal alacsonyabb a 2009-es értéknél
    • Dél-Koreában a háztartások 100%-ban van szélessávú internet
Broadband leadership (top 10): rangsor A szélessávú technológiában vezető országok 2010
1 Dél-Korea
2 Hong Kong
3 Japán
4 Izland
5 Svájc, Luxemburg, Szingapúr
6 Málta
7 Hollandia,
8 Egyesült Arab Emirátusok, Katar
9 Svédország
10 Dánia

Részletes lista a szélessávú technológiában vezető szerepet betöltő 30 országról, pontszámokkal és a 2008-2010 közötti fejlődéssel. Magyarország a listán a 28. helyen áll.

Helyezés 2010 Ország Leadership 2010 Leadership 2009 Leadership 2008
1 Dél-Korea 157 128 107
2 Hong Kong 118 104 98
3 Japán 116 98 95
4 Izland 115 103 85
5 Svájc 111 102 91
5 Luxemburg 111 101 84
5 Szingapúr 111 105 96
6 Málta 108 92 67
7 Hollandia 107 101 93
8 Egyesült Arab Emirátusok 106 88 68
8 Katar 106 106 80
9 Svédország 104 96 83
10 Dánia 103 94 87
11 Norvégia 102 95 85
12 Bahrein 100 91 73
13 Írország 97 86 75
13 Finnország 97 83 77
14 Izrael 96 N/A N/A
15 Lettország 94 71 58
15 Franciaország 93 87 79
15 Kanada 93 87 81
15 USA 93 84 74
16 Szlovénia 93 87 77
17 Belgium 91 82 73
18 Egyesült Királyság 88 82 76
18 Németország 88 77 70
18 Észtország 87 77 67
19 Ciprus 83 69 55
20 Taiwan 82 82 74
21 Ausztrália 80 78 74
21 Spanyolország 80 74 69
22 Portugália 80 69 60
22 Litvánia 79 75 55
23 Románia 78 67 54
24 Új-Zéland 75 70 62
24 Görögország 74 65 52
25 Ausztria 73 69 64
26 Olaszország 72 68 63
27 Bulgária 71 62 44
28 Magyarország 71 61 51
29 Cseh Köztársaság 66 59 49
30 Lengyelország 60 52 45
30 Szlovákia 60 54 45

Összefüggés a gazdasági-társadalmi fejlettséggel
A szélessávú szolgáltatások minősége kihat a tudásalapú gazdaság fejlődésére. A kutatók kíváncsiak voltak arra, hogy a különböző gazdasági fejlettségű országok közül melyek nyújtottak kimagasló teljesítményt és váltak így felkészültté a minőségi ugrásra. Ezért a felmérés eredményeit összevetették a Világgazdasági Fórum által meghatározott fejlettségi kategóriákkal.1 Erről a 2. ábra nyújt teljes körű áttekintést (Szélessávú szolgáltatások minőségének rangsora gazdasági fejlettség szerint).

  • Az innovációs gazdaságok listáját Dél-Korea vezeti 157 ponttal.
  • A hatékonyságon alapuló gazdaságok közül 71 ponttal Bulgária teljesített a legjobban. A lista alján Dél-Afrika végzett 34 ponttal.
  • A tényezőkön alapuló gazdaságok között az első helyet 38 ponttal Ghána szerezte meg. A mezőnyt itt 5 ponttal Angola zárja.
  • Az 1. és 2. szint közötti átmenetet képező gazdaságok listáját Katar vezeti 106 ponttal. Ebben a mezőnyben Algéria az utolsó 31 ponttal.
  • A 2. és 3. szakasz közötti átmenetet képező gazdaságok közül 100 ponttal Bahrein szerezte meg az elsőséget, és ezzel a világ vezető szélessávú technológiával rendelkező országai közé került. Oroszország a csoport alján végzett 50 ponttal.

A kutatók az első felméréshez képest több mint 40 gazdasági-társadalmi tényezővel bővítették a szélessávú szolgáltatások minőségét, a szélessávú penetrációt és a szélessávú technológia terén elért vezető szerepet összehasonlító elemzéseket.

A felmérés igazolta a szélessávú technológia terjedése és az adott ország gazdasági fejlettsége közötti összefüggést kimutató korábbi eredményeket. Különösen jól látszik, hogy a szélessávú technológia terén vezető országok a versenyképesség, a tudásalapú gazdaság és az innováció területén is élen járnak. A főbb összefüggéseket a 4. ábra (A szélessávú technológia gazdasági-társadalmi tényezőkre gyakorolt hatása) mutatja.

A „digitális szakadék" megszűnése

  • A szélessávú technológia elterjedtsége tekintetében Hongkong, Izland, Dél-Korea, Luxemburg és Málta vezet 100%-os, vagy azt megközelítő értékekkel.
  • A felmérésben szereplő összes országot tekintve a háztartások 49%-a számára hozzáférhetők a szélessávú technológiák, szemben a 2009-es 47, illetve a 2008-as 40%-os aránnyal.
  • Az országok felénél már megszűnt a digitális szakadék a szélessávú szolgáltatások minősége terén (pl. a nagyvárosok és az ország többi települése között), ami 2009-hez képest 38%-os emelkedést jelent.
  • Jelenleg 38 város már rendelkezik az intelligens és hálózatba kapcsolt közösséggé váláshoz szükséges szélessávúszolgáltatás-minőséggel. Ezek közül 18 Nyugat-Európában, 11 Kelet-Európában, 7 Ázsiában, 1 pedig az Egyesült Államokban található.
  • A legjobb szélessávú szolgáltatás-minőséggel (100-ból 97 ponttal) Szöul büszkélkedhet
  • Japánban található a legtöbb olyan nagyváros, amely kiemelkedő minőségű szélessávú szolgáltatást kínál: Nagoja, Jokohama és Oszaka a második, harmadik, illetve negyedik helyet foglalja el a listán.

Lehetőség az ugrásszerű fejlődésre

  • Míg egyes országok jó minőségű internetelérést tudtak biztosítani a népesség többségének, addig mások - főként a kevésbé fejlett országok - arra összpontosítottak, hogy elsőként a gazdasági fejlődés kulcsfontosságú központjaként funkcionáló nagyvárosokban építsenek ki magas minőségű szélessávú szolgáltatásokat üvegszál-optikás vagy kábeles technológiák alkalmazásával. Ez különbözik a fejlettebb országok fejlődési útjával, ahol a régi rézvezetékes szélessávú (DSL) technológia fejlesztésébe invesztáltak, hogy a lehető legszélesebb rétegeket lássák el szélessávú hozzáféréssel. Ennek eredményeként több kelet-európai ország, például Litvánia, Lettország, Bulgária, Románia, Csehország és Magyarország, a szélessávú szolgáltatások terén minőségi ugrást tudtak végrehajtani, megelőzve sok, náluk gazdaságilag fejlettebb országot is. Míg azonban ezek a résztvevők magas BQS pontszámmal büszkélkedhetnek, penetrációs értékeik alacsonyabbak, ami kedvezőtlenül befolyásolja a végső rangsorban elfoglalt helyüket.
  • Bulgária, Katar és Bahrein saját gazdasági csoportján belül vezeti a mezőnyt a szélessávú kapcsolatok minőségét illetően, így könnyedén felveszik a versenyt számos gazdaságilag fejlettebb országgal, sőt gyakran meg is előzik azokat.

A szélessávú technológia terén 2009 óta legnagyobb fejlődést felmutató 10 ország:

BQS (minőségi index) Penetráció Vezető szerep
Ország 2009 2010 Változás 2009 2010  Változás 2009 2010 Változás
Korea 53 81 27 99.55% 100% 0% 128 157 29
Lettország 40 54 14 39.49% 48% 9% 71 94 22
Egyesült Arab Emirátusok 22 24 2 81.88% 100% 18% 88 106 18
Japán 50 64 13 63.43% 66% 2% 98 116 18
Málta 25 28 3 84.31% 100% 16% 92 108 16
Ciprus 23 24 2 59.95% 75% 15% 69 83 14
Finnország 33 45 12 66.59% 70% 3% 83 97 14
Hong Kong 29 41 12 94.77% 100% 5% 104 118 13
Izland 29 38 10 93.92% 100% 6% 103 115 12
Románia 38 44 7 36.05% 42% 6% 67 78 11
Portugália 32 38 6 48.64% 55% 7% 69 80 11
Németország 32 39 7 60.39% 66% 6% 77 88 11
Irország 26 28 2 77.04% 88% 11% 86 97 11

Fejlődés a mobil szélessávú technológia terén

  • A mobil szélessávú technológia minőségét tekintve világviszonylatban Svédország, Dánia, az Egyesült Államok és Spanyolország vezeti a listát. Svédország és Dánia a vezetékes szélessávú technológia terén is élen jár.
  • A mobil szélessávú technológia gyenge pontjának számító késleltetés mindössze egy év alatt 1313 ms-ról 724 ms-ra, azaz 45%-kal javult. Az átlagos letöltési sebesség jelenleg 936 Kbit/s, ami 35%-os javulást jelent a 2009. évi adatokhoz képest, míg a feltöltés értéke 277 Kbit/s, ami több mint 100%-kal magasabb az előző évi átlagnál.
  • A mobil szélessávú szolgáltatás minősége sokkal inkább függ az alkalmazott technológiától, mint a vezetékes szolgáltatás esetében. Noha a mobil szélessávú szolgáltatás átlagos minősége jóval a vezetékesé alatt van, a mobilinternet felhasználók 30%-a már most is 1,3 Mbit/s letöltési sebesség (a jelenlegi mobilinternetes alkalmazások küszöbértéke) mellett internetezhet.
  • Emellett a felhasználók 10%-ánál az átlagos letöltési sebesség 3,75 Mbit/s, a feltöltési sebesség kb. 1  Mbit/s, a késleltetés pedig már 110 ms alatti. Ez a „holnap alkalmazásaira" készen álló felhasználók által használt - vagyis a netbookok és internetes táblaszámítógépek kapacitásának megfelelő - vezetékes szélessávhoz hasonló minőséget jelent.
  • Még nagyobb meglepetést okozott a tanulmány azon megállapítása, hogy a felhasználók 4%-ánál az átlagos letöltési sebesség 7 Mbit/s, a feltöltési sebesség 1,7 Mbit/s, a késleltetés pedig már 100 ms alatti.

A háztartások internethasználati szokásai

  • A tanulmány a különböző háztartási szegmensek internethasználati szokásait is feltérképezte. Kiderült, hogy jelentős különbségek vannak az alapszintű digitális otthonok és az intelligens, hálózatba kötött háztartások között.
  • Alapszintűnek minősülnek a többségében inkább minőségre kevésbé érzékeny alkalmazásokat, így internetes böngészést, azonnali üzenetküldést és közösségi hálózatokat használó háztartások, ahol a havi adatforgalom nagyjából 20 GB-ot tesz ki.
  • Az intelligens, hálózatba kapcsolt háztartások viszont már nagyfelbontású videokommunikációra, nagyfelbontású szórakozási, távoktatási, távgyógyászati, távfelügyeleti és egyéb megoldásokra használják az internetet, így havi adatforgalmuk akár az 500 GB-t is elérheti, és 18 Mbit/s-os garantált sávszélességet igényelnek.
  • A kutatók azt is vizsgálták, hogy a jobb minőségű szélessávú szolgáltatások milyen hatással vannak egy adott országon belüli szolgáltatók versenyképességére. A legjobb szolgáltatási minőséget produkáló 25 ország elemzése alapján megerősítést nyert, hogy a jóval magasabb minőségű szélessávú szolgáltatásokat kínáló szolgáltatók növelni tudták piaci részesedésüket. Konkrétan:
    • Az egyes nemzeti piacokon egyedülállóként optikai kapcsolatot biztosító szolgáltatók 2 év alatt akár 13%-kal nagyobb piaci részesedét értek el.
    • A jobb minőséget nyújtó kábelszolgáltatók 10 (meglévők) és 60% (új szereplők) közötti mértékben növelték piaci részesedésüket
    • A jobb szélessávúszolgáltatás-minőséget nyújtó alternatív szolgáltatók érték el a legnagyobb, akár 96%-os növekedést, noha jóval szerényebb ügyfélbázisból.

1. ábra: Vezető szerep a szélessávú szolgáltatások minősége terén - országonként

2. ábra: Szélessávú szolgáltatások minőségének rangsora az alkalmazásokra való felkészültség szintje szerint

3. ábra: Szélessávú szolgáltatások minőségének rangsora gazdasági fejlettség szerint

4. ábra: A szélessávú technológia gazdasági-társadalmi tényezőkre gyakorolt hatása

5. ábra: A szélessávú szolgáltatások minőségét meghatározó számítási módszer ismertetése

A Saïd Business School (Oxfordi Egyetem)
Az 1996-ban alapított Saïd Business School Európa egyik legfiatalabb és leginkább vállalkozó szellemű üzleti iskolája, amely híres innovatív üzleti oktatásáról. Az Oxfordi Egyetem szerves részeként az iskola azt az akadémiai szigort és gondolkodást testesíti meg, amely Oxfordot globális vezetővé tette az oktatás terén. Az iskola kutatásai révén patinás hírnévnek örvend számos területen, beleértve a pénzügyi és számviteli, a szervezetelemzési, a nemzetközi vezetési, a stratégiai és a működési menedzsmentet is. Az iskola gazdasági vezetők és vállalkozók új generációját kívánja kinevelni, és nemcsak az üzlet természetét kutatja, hanem az üzleti és a szélesebb értelemben vett világ közötti összefüggéseket is. A Financial Times a világ legjobb 20 európai üzleti iskolája (2008. december) és legjobb 20 MBA programja között (2009. január) jegyezte.  A Business Week az Egyesült Államokon kívüli legjobb 10 üzleti iskola közé sorolta (2008. november).  A Wall Street Journal a világ 25 legjobb üzleti iskolája között említette (2007. november).  Az egyesült királysági egyetemek listáján a The Guardian a legjobb üzleti egyetemként jegyezte az elmúlt hat év során, a The Times pedig az elmúlt nyolc év során.  További információk a www.sbs.ox.ac.uk/ honlapon találhatók.

Médiakapcsolatok:

Saïd Business School, Oxfordi Egyetem
Clare Fisher, PR vezető
Közvetlen vonal: +44 (0) 1865 422713/288855 Mobil: +44 (0) 7912 771090
E: clare.fisher@sbs.ox.ac.uk

Josie Powell, PR-koordinátor
Közvetlen vonal: +44 (0) 1865 422573/288403 Mobil: +44 (0) 7912 771090
E: clare.fisher@sbs.ox.ac.uk

Cisco
George Wright, Ügyfélvezető, Brands2Life
Tel: 020 7592 1200,
E: george.wright@brands2life.com, vagy ciscoeurope@brands2life.com




1 A gazdasági fejlettség szintjei a Világgazdasági Fórum globális versenyképességi jelentésének meghatározása alapján.
http://www.weforum.org/en/initiatives/gcp/Global%20Competitiveness%20Report/index.htm

Kérdése van? Válaszolunk!