Cisco Global Cloud Index: a Cisco előrejelzése szerint a számítási felhők adatforgalma 2015-re tizenkétszeresére növekszik

A cloud forgalom 2015-ben világszinten eléri a 4,8 zettabájtot, és a teljes adatközponti forgalom több mint egyharmadát teszi majd ki az évtized közepére

A ma először közzétett Cisco® Global Cloud Index (2010 – 2015) tanulmány becslései szerint a számítási felhők forgalma a 2010-es 130 exabájtos értékről 2015-re 1,6 zettabájtra, azaz tizenkétszeresére nő. Az 1,6 zettabájtos érték nagyjából az alábbiakkal egyenértékű:

  • 22 billió órányi zenefolyam (streaming).
  • 5 billió órányi üzleti webes konferencia.
  • 1,6 billió órányi online, nagy felbontású (HD) videofolyam.

Az adatközpontok globális forgalma az előrejelzés szerint 2015-re a négyszeresére, 4,8 zettabájtra nő majd. Napjainkban a számítási felhőkhöz kapcsolódó adatforgalom az adatközpontok összforgalmának mintegy 11%-át teszi ki, ez az arány 2015-ben meghaladja majd a 33%-ot. A cloud tehát az információs technológia jövőjében meghatározó szerepet játszik majd.

Az adatközpontok forgalmának túlnyomó többségét nem a végfelhasználók generálják, hanem maguk az adatközpontok és a felhő. Ez a forgalom döntően olyan műveletekből származik – például biztonsági mentések és másolások – amelyek jellemzően láthatatlanok a végfelhasználók számára. 2015-re a forgalom 76 százaléka továbbra is az adatközpontokon belül marad, például a különböző virtuális gépek közötti forgalom formájában. A forgalom 17%-a az adatközpontok és a végfelhasználók között zajlik majd, míg további 7 százalék az adatközpontok között keletkezik olyan műveletek során, mint az adatreplikáció és a frissítések.

A kutatásról

  • A Cisco Global Cloud Index (2010 – 2015) mutatót az IP-alapú adatközponti és a felhőalapú forgalom növekedésének és trendjeinek nemzetközi szintű elemzésére dolgozták ki. A Cisco célja a tanulmány összeállításával az volt, hogy a hálózati adatforgalommal kapcsolatos előrejelzéseit az adatközpontokkal és a felhőarchitektúrákkal kapcsolatos új trendekre is kiterjessze..
  • A Cisco Global Cloud Index modellezés, valamint különböző elsődleges és másodlagos források elemzése révén jött létre, beleértve a világ számos adatközpontja által az elmúlt év során generált, havonta több mint 30 terabájtnyi adatot. A cloud-ra való felkészültség elemzéséhez több mint 45 millió szélessávú sebességadatot használtak fel, továbbá figyelembe vették más piaci szereplők előrejelzéseit is.
  • A Cisco Global Cloud Index magába foglalja a munkaterhelések áthelyeződésével kapcsolatos várakozásokat is: a hagyományos adatközpontok szerepét e tekintetben egyre inkább a számítási felhők veszik át.

Cisco Global Cloud Index – részletes áttekintés

A felhők felelnek majd az adatközpontok teljes forgalmának harmadáért

  • 2010-ben világszinten a számítási felhők az adatközpontok forgalmának mindössze 11 százalékát (11 exabájt havonta, 130 exabájt évente) generálták. 2015-re ez az érték 34 százalékra növekszik, így havonta 137 exabájt, éves szinten pedig 1,6 zettabájt írható majd a felhők számlájára a teljes adatközponti forgalomból.
  • A nagyobb fokú virtualizáció és a méretgazdaságosság lesznek a felhőkre való áttérés fő mozgatórugói.

A felhőalapú adatforgalom az adatközpontok forgalmánál kétszer gyorsabb ütemben növekszik

  • A felhőalapú szolgáltatásokra való áttérés következtében a számítási felhők adatforgalma kétszer gyorsabb ütemben növekszik globálisan, mint az adatközpontoké. Az adatközpontok teljes forgalma 2010 és 2015 között megnégyszereződik (ez 33%-os összetett éves növekedési ütemnek – CAGR – felel meg), a globális felhőalapú adatforgalom esetében pedig ugyanezen időszakban tizenkétszeres növekedés várható (ami 66%-os CAGR-értéket jelent).
  • A hagyományos adatközpontokhoz képest a felhőalapú adatközpontok jellemzői a megnövelt teljesítmény, jelentősebb kapacitás és könnyebb kezelhetőség. A hardverek és szoftverek konszolidációja, a nagyobb automatizáltság, valamint az integrált biztonsági megközelítés lehetővé tételében pedig a virtualizált kiszolgálók jelentik a fő hajtóerőt.

Növekvő globális adatközponti forgalom: négyszeres növekedés 2015-re

  • Az adatközpontok éves forgalma az előrejelzés szerint a 2010-es 1,1 zettabájtos értékről 2015-re több mint a négyszeresére, 4,8 zettabájtra nő, ami 33%-os összetett éves növekedési ütemnek felel meg.

Az adatközponti forgalom fő forrásai maguk az adatközpontok

  • A 2015-ben várható adatközponti forgalom 76 százaléka az adatközpontokon belül fog folyni olyan műveleteken keresztül, mint a tárolás és a virtuális gépek közötti hitelesítés.
  • 17 százalék tudható majd be az adatközpontoktól a felhasználók felé irányuló műveleteknek.
  • 7 százaléknyi forgalom pedig az adatközpontok között keletkezik majd, például a biztonsági mentési és adatreplikációs eljárások révén.

A csúcsidőszakokban a felhasználói aktivitás átlagosan több mint két és félszeresére nő

  • Elsősorban a videoalapú szolgáltatások térnyerésének köszönhetően az adatközpontoktól a felhasználók felé irányuló forgalomban jelentős csúcsidőszakok figyelhetők meg. A főműsoridőhöz hasonlóan a felhasználók óránként akár két és félszer nagyobb adatközponti forgalmat generálnak majd a csúcsidőszakokban – ez azt jelenti, hogy további kapacitásra lesz szükség az adatközpontokban és a számítási felhőkben éppúgy, mint a hálózatokban. A felhő modell ugyanakkor ideális a változó igények kiszolgálására.

A munkaterhelés áthelyezése

  • 2010-ben a munkaterhelések 21 százalékát dolgozták fel a felhőben, míg a többi 79 százalék feldolgozása a hagyományos adatközpontokban zajlott. 
  • 2014 lesz az első olyan év, amikor a terhelések mérlege a felhő felé mozdul el – a teljes terhelés 51 százaléka ekkor már felhőkörnyezetben jelenik meg.
  • Az adatközpontok teljes terhelése 2010 és 2015 között a 2,7-szeresére emelkedik, ugyanakkor a felhők terhelése tekintetében ebben az időszakban több mint hétszeres növekedés várható.

Felkészültség a felhőalapú rendszerek használatára

  • Az átfogó felkészültség értékeléséhez több jellemzőt is figyelembe vettek: a széles sáv elterjedtségét, az átlagos feltöltési és letöltési sebességet, valamint az átlagos késleltetést is vizsgálták az egyes földrajzi régiókban.
  • Összességében elmondható, hogy minden vizsgált régió – az ázsiai és csendes-óceáni térség, a Közel-Kelet, Nyugat-Európa, Közép- és Kelet-Európa, Latin-Amerika és Észak-Amerika – felkészült már az olyan alapvető felhőalkalmazásokra, mint a közösségi hálózatok működtetése és a webkonferenciák.
  • Az eggyel magasabb szintű alkalmazások, például a nagy felbontású (HD) videofolyam és videochat tekintetében az ázsiai és csendes-óceáni térség, Nyugat-Európa, Közép- és Kelet-Európa, valamint Észak-Amerika rendelkezik a szolgáltatások biztosításához szükséges hálózati képességekkel.
  • Egyetlen régiót sem találtak azonban teljes mértékben képesnek az olyan fejlett felhőalkalmazások támogatására, mint a HD videokonferenciák és fejlett játékalkalmazások. Ugyanakkor egyes országok – például Dél-Korea, Japán és Dánia – már most elérik a szükséges szintet.

Idézet

  • Tázló József, műszaki igazgató, Cisco Magyarország

„Az adatközpontok és a számítási felhők kérdésköre Magyarországon is egyre inkább az érdeklődés homlokterébe kerül. {0><}40{>A Cisco Global Cloud Index betekintést nyújt e forgalomnövekedés mikéntjébe és trendjeibe, segítve a piaci szereplőket a hosszú távú stratégiai döntések meghozatalában.”

Beágyazott videó

  • Videoanyag: A Cisco Global Cloud Index (2010 – 2015) hátterében lévő fő trendek (angolul)

Beágyazott infografika

Kapcsolódó háttéranyagok

 

 

A Cisco Systemsről

A Cisco (NASDAQ: CSCO) az internetes hálózati piac vezetője. A Ciscóval kapcsolatos hírek és információk a weben a http://www.cisco.com illetve a http://newsroom.cisco.com oldalon olvashatók.

További információ:

Mészáros Attila
Cisco Magyarország, PR & marketing manager
225 4766
30/460-5872
E: attila.meszaros@cisco.com

Kérdése van? Válaszolunk!