Közösségi hálók használata az üzleti életben: körvonalazódó előnyök, hiányzó szabályok

A Cisco ismertette két, egymással összefüggő nemzetközi kutatás eredményeit, amelyek a közösségi hálózatok vállalati használatát vizsgálják. Az egyik1 felmérés arra keresett választ, hogy milyen mértékben használják a vállalatok külső kommunikációjuk során a közösségi (social networking) eszközöket, míg a másik2 a 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató közepes és nagyvállalatok körében vizsgálta a közösségi hálók mintájára épülő céges együttműködés előnyeit illetve a sikeres csoportmunka kihívásait.

A kutatások főbb tanulságai:

A közösségi eszközök használata erősödik az üzleti életben

  • A közösségi médiumok közül a megkérdezett szervezetek háromnegyede használja a közösségi hálózatokat.
  • A közösségi hálók a marketing, a kommunikáció, a HR és az ügyfélszolgálat területén a vállalati eszköztár szerves részévé váltak. E területek felelősei felismerték a „párbeszédes" kommunikáció előnyeit az „egyirányú" kommunikációval szemben.
  • A közösségi hálózatok mintájára a cégek olyan, üzleti szintű együttműködési technológiák bevezetését tervezik, amelyek ugyanolyan egyszerűen használhatók, gyorsak és széles körben elfogadottak, mint a legnépszerűbb közösségi hálók. Padmasree Warrior, a Cisco technológiai alelnöke szerint a közösségi hálók megfelelői az üzleti világban az együttműködési technológiákon alapuló hálózatok lesznek.

Az informatikai döntéshozók az üzleti hatékonyság javítása érdekében fektetnének be az együttműködési technológiákba

  • A megkérdezett informatikai döntéshozók és a végfelhasználók 96 százaléka tisztában van vele, hogy az együttműködési technológiák hozzájárulnak a jövőbeli üzleti sikerekhez. Különösen igaz ez a beszállítói láncok esetében, ahol nemcsak a szervezeten belüli, hanem a céges határokon átívelő kommunikáció és együttműködés is döntő jelentőségű.
  • Számos informatikai döntéshozó említette, hogy a következő évben növelni fogja az együttműködési és csoportmunka-technológiákra szánt kiadások összegét, a videokonferenciát, a webes konferenciát és az IP-telefóniát említve legfontosabb fejlesztési területként. A megkérdezett informatikai döntéshozók 77 százaléka a csoportmunka-eszközökre fordított beruházások növekedésére számít 2010-ben, ezen belül 56 százalékuk 10 százaléknál nagyobb növekedéssel számol.

A végfelhasználók sok esetben figyelmen kívül hagyják a házirendet, hogy „el tudják végezni munkájukat"

  • Az alkalmazottak számos zavaró tényezőről beszámoltak a munkájuk során használt eszközökkel és alkalmazásokkal kapcsolatban. Ezek közé tartozik az együttműködési technológiák használatának korlátozása, az alkalmazások közötti integráció hiánya, az inkompatibilis formátumok (videó, adat, hang) és a rendelkezésükre álló együttműködési és csoportmunka-eszközök korlátozott száma. Ez összhangban van azzal a megállapítással, amely szerint a megkérdezett informatikai döntéshozók több mint fele jelezte, hogy a közösségi hálók használatát tiltó házirend van érvényben.
  • A megkérdezett szervezetek valamivel több mint fele (52 százalék) tiltja a közösségi hálózatok vagy hasonló  együttműködéses eszközök munkahelyi használatát.
  • Ugyanakkor minden második végfelhasználó (50 százalék) elismeri, hogy legalább hetente egyszer figyelmen kívül hagyja a közösségi hálók használatára vonatkozó céges tiltást, míg 27 százalékuk azt is bevallotta, hogy a céges eszközökön a beállításokat megváltoztatva használta már a tiltott alkalmazásokat.

A közösségi hálók vállalati használatához megfelelő szabályozás és az IT bevonása szükséges

  • A kutatásban résztvevő vállatok közül csupán minden hetedik számolt be arról, hogy formális folyamatokkal szabályozzák a közösségi eszközök üzleti használatát, ami azt jelzi, hogy a szervezetek vagy nem ismerik fel ezen eszközök vállalaton belüli használatának potenciális kockázatát, vagy nem foglalkoznak vele.
  • Csak minden ötödik válaszadó jelezte a közösségi hálózati technológiák vállalaton belüli használatára vonatkozó házirendek alkalmazását. A kutatásba bevont szervezeteknél a közösségi hálózatok szabályozása jellemzően több döntéshozót érint, mint a hagyományos vállalati területek, mert még nem határozták meg egyértelműen, kihez tartozik a külső közösségi média használatára irányuló stratégia.
  • Csak minden tizedik válaszadó számolt be arról, hogy az informatikát közvetlenül bevonják a kifele irányuló közösségi hálózati tevékenységekbe. Bár az informatikai részleg jellemzően nem első számú döntéshozóként jelenik meg, a válaszadók felismerték, hogy a lehető legjobb eredmény elérése érdekében a közösségi média eszközeit a meglévő üzleti folyamatokhoz kell igazítani.

1A kutatás során 2009 áprilisa és szeptembere között 105 válaszadóval folytattak beszélgetést, az interjúalanyok a világ 20 országának 97 szervezetét képviselték.
2Az amerikai InsightExpress digitális piackutató-intézet által végzett kutatásban 2023 végfelhasználót és 1011 informatikai döntéshozót kérdeztek meg több mint 10 országban.


További információ:
Mészáros Attila
Cisco Magyarország, marketing manager
Telefon: (36) 1 225 4766
e-mail: atmeszar@cisco.com

Kérdése van? Válaszolunk!