San José (Kalifornia) és London, 2008. január 16. – A nyereséges növekedésre törekvő szervezeteknek a jövőben a részvényesekre, a társadalomra és a környezetvédelemre párhuzamosan kell összpontosítaniuk. Ha a három közül bármelyiket is a többi elé helyezik, veszélybe sodorják hosszú távú sikerüket. Ez a „háromtényezős” stratégia a fenntarthatóság középpontba állításával valósítható meg a legjobban, ez vezet az innováció, az egyediség és a siker felé.

Fenti megállapításokat egy nemzetközi tudóscsoport által összeállított, a vállalatok társadalmi felelősségvállalásával és a fenntarthatósággal kapcsolatos tanulmány tartalmazza. A kutatási eredmények alapján a tudósok megalkották annak modelljét, hogy a fenntarthatóság milyen módon járulhat hozzá az innováció és a globális együttműködés szervezetek közötti elterjedéséhez. „A vállalati fenntarthatóság új megközelítése” (A New Mindset for Corporate Sustainability) című tanulmányt a Cisco és a BT finanszírozta. A kínai, szingapúri, spanyol, brit és amerikai tudósokból álló csapat tanulmánya tömören megfogalmazott tanácsokkal látja el az üzleti élet vezetőit a vizsgálatba bevont vállalatok (pl. a Cemex, a Marks & Spencer és a Shenzhen Water) esettanulmányai, valamint a témában érvényes globális tudományos elvek alapján. A dokumentum tíz lépésben vázolja fel* annak módszereit, hogyan válhat egy szervezet fenntarthatóságra törekvő újítóvá.

A tudósok által a S²AVE betűszóval jelölt szemléletet javasló tanulmány (a „Shareholder and Social Added Value with Environmental Restoration” kifejezésből, mely a részvényesi és társadalmi hozzáadott érték és a környezet harmóniájára utal) hangsúlyozza a fenntarthatóság szerepét a vállalati működés minden területére kiterjedő innováció ösztönzésében, és kiemeli, hogy a fenntarthatóságnak cél helyett stratégiává kell válnia. Megállapítja, hogy a fenntarthatósági célok eléréséhez nem kell nagymértékben átalakítani a vállalati struktúrát, ehelyett arra van szükség, hogy a szervezet legmagasabb szintjein is meggyőződéssel támogassák az új szemléletet, s így a vállalat egészét áthassák a társadalmi felelősségvállalással és a fenntarthatósággal összhangban álló új értékek.

Jóllehet a tudósok csoportja több alkalommal is tartott megbeszéléseket, nem volt szükség nemzetközi utazásokra. A Cisco TelePresence virtuális tárgyaló megoldásával minimálisra csökkentették az együttműködés utazásigényét és az ezek által okozott potenciális negatív környezeti hatásokat.

A tanulmány elkészítésében a következő tudósok vettek részt:

  • David Grayson professzor, a Cranfield School of Management vállalati felelősségvállalással kapcsolatos kutatásokra szakosodott központja, a Doughty Centre for Corporate Responsibility igazgatója
  • Zsu Jing Csin professzor, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia (Chinese Academy of Social Sciences) technológiai innovációval és stratégiával kapcsolatos kutatásokért felelős központjának (Center for Technology Innovation and Strategy Studies) igazgatója; a kínai Future 500 elnöke
  • Dr. Mark Lemon, a Cranfield Egyetem erőforrás-gazdálkodási központjának (Centre for Resource Management and Efficiency) munkatársa
  • Dr. Miguel Angel Rodriguez, a Navarrai Egyetemen működő IESE Business School vezetéstudományi adjunktusa, valamint az egyetem „Base of the Pyramid” kutatási laboratóriumának igazgatója
  • Sarah Slaughter professzor, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kötelekében működő Sloan Management School viselkedéstudományt oktató docense
  • Simon Tay professzor, a Szingapúri Állami Egyetem (National University of Singapore) nemzetközi kapcsolatokat ápoló intézetének (Singapore Institute for International Affairs) munkatársa

 

Sarah Slaughter, a Massachusetts Institute of Technology professzora így nyilatkozik a kutatásról: „Az alkalmazott kutatási módszertan egyedülálló lehetőséget teremtett számunkra, hogy megosszuk egymással nézeteinket és teljesen újszerű módon dolgozzunk együtt. A világ különböző részein szerzett tapasztalatok cseréje révén felismertük, milyen fontos szerepet játszik a határozott, jövőorientált vezetés a fenntarthatóság és ezen keresztül az innováció megvalósításában. A tanulmány bemutatja, hogy a megfelelően irányított szervezetek miként tudnak a fenntarthatóságban rejlő előnyöket kiaknázva meghódítani olyan piacokat, ahova egyébként be sem juthatnának, és hogyan működhetnek ezzel a módszerrel hosszú távon is sikeresen.”

„Megállapítottuk, hogy a három cél többé nem válhat el egymástól, és nem szabad a részvényesi érdeket előtérbe állítani. A vállalati stratégiának mindhárom területre egyformán, integrált módon kell koncentrálnia, mivel – amint ezt esettanulmányaink is bizonyítják – mindegyik tényező komoly előnyökkel gazdagítja a másik kettőt” – folytatja Slaughter professzor.

Zsu Jing Csin, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia professzora így reagál: „Példa nélküli együttműködési lehetőség volt ez számunkra, melynek során egy olyan dokumentumot sikerült összeállítanunk, amely a világ minden táján jól hasznosítható. Megbeszéléseinkből kiderült, hogy ha közkinccsé tudjuk tenni a világ különböző részein bevált fenntarthatósági gyakorlatot, akkor a szervezetek gyorsabban juthatnak ebből a tudásból származó kézzelfogható üzleti előnyökhöz. A fenntarthatóságot nem költségtényezőnek, hanem lehetőségnek kell tekinteni. Meggyőződésünk, hogy a fenntarthatóság elvei egyenes utat biztosítanak a szervezetek számára az innovációhoz és a sikeres jövőhöz.”

Példa nélküli együttműködés

„A BT és a Cisco olyan témában kívánt közös projektet indítani, amelyet mindkét cég fontosnak tart. Lényeges kritérium volt a globális jelleg, és az is, hogy a projekt során hasznosítani tudjuk azokat a technológiai és infrastrukturális megoldásokat, amelyeket közösen forgalmazunk. Úgy látjuk, a kutatás eredményei jól kiemelik a BT, a Cisco és többi globális vállalat előtt álló kihívásokat. Ha szervesen beépítjük stratégiáinkba a fenntarthatóságot, egyúttal cégeink hatékonyságát és versenyképességét is javítjuk” – fogalmaz Francois Barrault, a BT Global Services vezérigazgatója.

Phil Smith, a Cisco technológiai marketingért felelős alelnöke hozzáfűzi: „Nagyon lényeges, hogy a fenntarthatóság a vállalatok és a szervezetek stratégiai irányításának részévé váljon. A globális, virtuális csapatok egymással való kommunikációjának megvalósításával megtettük az első gyakorlati lépést abba az irányba, hogy rendszerünk használata realitássá váljon. Ahogy azt ez a világon eddig egyedülálló projekt jelzi, mára lehetővé vált globális csapatok alkotó, innovatív együtt gondolkodása a TelePresence-hez hasonló új eszközök segítségével.”

További információkért kérjük látogasson el a www.biggerthinking.com/sustainability/innovation weboldalra.

 

BT
A BT a világ egyik legnagyobb kommunikációs szolgáltatója és megoldásszállítója, amely több mint 170 országban szolgálja ügyfeleit. Elsődleges tevékenységei közé tartoznak: hálózati IT-szolgáltatások, helyi, belföldi és nemzetközi távközlési szolgáltatások, értéknövelt szélessávú és egyéb Internet alapú termékek és szolgáltatások. A BT négy fő üzletágból áll: BT Global Services, Openreach, BT Retail, BT Wholesale.

A 2007. március 31-én zárult pénzügyi évben a BT csoport összbevétele 20 223 millió angol font, adózás előtti profitja pedig 2 484 millió angol font volt.

A British Telecommunications plc (BT) egyedüli tulajdonosa a londoni és a new yorki értéktőzsdén jegyzett BT Group.

További információ: www.bt.com/aboutbt

 

A Cisco Systemsről
A Cisco Systems, Inc.(NASDAQ: CSCO) az internetes hálózati piac vezetője. A Ciscóval kapcsolatos hírek és információ a Weben a http://www.cisco.com címen olvasható. Cisco-berendezéseket Európában a Cisco Systems International BV, a Cisco Systems, Inc, teljes tulajdonú leányvállalata szállít.

További információ:
Vass Gábor
Cisco Magyarország, Marcom Manager
Telefon: (36) 1 225 4622
e-mail: gavass@cisco.com

 

A tanulmányról
A tanulmány az alábbi témákkal foglalkozik:

  • Hogyan tettek szert a fejlett és fejlődő piacok vállalatai vezető pozícióra a fenntarthatósági kezdeményezéseik keretében bevezetett innovációkkal?
  • Hogyan alakítja át a fenntarthatóság az üzletmenetet? A tanulmány álláspontja szerint a fenntarthatóságot cél helyett stratégiának kell tekinteni.
  • Hogyan tudja a vezetőség elindítani és ösztönözni az innovációt fenntarthatósági programok segítségével?
  • Mely eszközökre támaszkodhatnak a vezetők, amelyek segítik a fenntarthatóság elveinek gyors érvényesítését?

 

A kutatás eredményei világszerte a következő esettanulmányokra épülnek:

  • A vezető brit Marks & Spencer kiskereskedelmi lánc több mint 12 ezer beszállítójának bevonásával szervezett tapasztalatcserét, hogy tájékozódjon fenntarthatóság terén bevált gyakorlatukról.
  • Szingapúr legnagyobb vízművállalata, a Hyflux részvényeit a Szingapúri Tőzsdén jegyzik, és a vállalat ma már Ázsiában, a Közel-Keleten és Afrikában is jelen van. Fejlődésében fontos szerepet játszott, hogy az ország Malajziától történő 1965-ös elszakadását követően a Hyflux feladata volt, hogy kielégítse Szingapúr alternatív vízellátásra irányuló igényét.
  • A mexikói Cemex cementgyártó cég üzleti tevékenységének célja, hogy hitelek, szolgáltatások, szakértelem és nyersanyagok biztosításával alacsony jövedelmű embereket segítsen hozzá saját otthonuk felépítéséhez.
  • A Shenzen Water – a kínai Sencsen tartomány több mint 7 millió tonna ivóvizet szolgáltató vízművállalata – szennyvíz- és medertisztítási, illetve víz-újrahasznosítási szolgáltatásai ma a csoport forgalmának több mint 21 százalékát adják.

 

10 lépés, amelynek segítségével a vállalatok fenntarthatóságra törekvő újítóvá válhatnak

(Forrás: A vállalati fenntarthatóság új megközelítése)

  • Építse be a fenntarthatóságot szolgáló innovációt cége jövőképébe

Módosítsa cége jövőképét, küldetését, alapértékeit vagy alapelveit oly módon, hogy azok középpontjában a fenntarthatóság álljon. Így vállalatáról a külső és a belső nyilvánosság körében is egyértelmű lesz, hogy a fenntarthatóságra törekszik.

  • Állítsa a fenntarthatóságot stratégiája középpontjába

Az eredményes fejlődés eléréséhez új üzleti stratégiát kell alkotnia, melynek része a fenntarthatóság. Ha a meglévő stratégiába próbálja beilleszteni a fenntarthatóságot, félő hogy az marginalizálódik, és elveszíti jelentőségét.

  • Tegye a fenntarthatóságot a vállalati struktúra minden szintjének szerves részévé

Dolgozzon ki olyan folyamatot, amellyel cége valamennyi dolgozóját megismerteti működésük környezeti, gazdasági és társadalmi hatásaival, és indítson közös gondolkodást arról, milyen módon lehet ezt a tudást a szisztematikus, integrált innováció előmozdítására felhasználni.

  • Tettei álljanak összhangban az elmondottakkal

Fontos, hogy a vállalat felsővezetése higgyen az új szemléletben, és rendszeresen hangsúlyozza a felelősségvállalás és a fenntarthatóság fontosságát, a bennük rejlő innovációs lehetőségeket, illetve az elért eredményeket a dolgozók és a többi érintett előtt.

  • Állítson fel olyan testületet, amely folyamatosan napirenden tartja a fenntarthatóság témakörét

A fenntarthatóság szempontjából az élvonalhoz tartozó vállalatok közül sokan az igazgatóság szintjén hoznak létre bizottságot annak érdekében, hogy előremozdítsák a fenntarthatósági elvek érvényesülését. Mások független igazgatót neveznek ki a terület élére, megint mások pedig független és a vállalat alkalmazásában álló igazgatókból állítanak össze vegyes bizottságot. Bármi legyen is a konstrukció, lényeges, hogy a legmagasabb döntéshozatali szinten rendszeresen foglalkozzanak a fenntarthatósággal és annak stratégiai lehetőségeivel.

Az igazán eredményes fenntarthatósági bizottságok feladatai:

  • Az integrált környezetvédelmi, társadalmi és etikai szabályzatok érvényesítése, felülvizsgálata, értékelése és alkalmazásuk ellenőrzése.
  • A felsővezetéssel együttműködve annak biztosítása, hogy a felelősségvállalást és a fenntarthatóságot vegyék figyelembe a stratégia kidolgozása során.
  • Tanácsadás az igazgatóságnak a felelősségvállalással és a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekben.
  • Fektessen le szigorú szabályokat

Dolgozzon ki fenntarthatósági magatartáskódexet a munkatársai és a működésében részt vevő többi fél számára, amely világosan kimondja, hogy a szabályok megszegőinek nincs helye a cégnél, illetve a cég partnerei között.

  • Győzzön meg minden érintettet

Határozza meg a cége működésében érintett feleket (részvényesek, dolgozók, beszállítók, ügyfelek, helyi lakosság), és gondolkozzon velük együtt a fenntarthatóságról. Aktívan ösztönözze őket, hogy vegyenek részt cége innovációs tevékenységében, és maguk is teremtsenek lehetőségeket a fenntarthatóság érvényesítésére.

  • Használja ki az emberekben rejlő lehetőséget

Gondoskodjon róla, hogy a fenntarthatóság értékként jelenjen meg a dolgozókat érintő folyamatok mindegyikében – legyen szó álláshirdetésről, munkaerő-felvételről, teljesítményértékelésről, díjazásról vagy előléptetésről. Hozzon létre olyan oktatási szervezetet, amely nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra épülő kreativitásra és innovációra.

  • Csatlakozzon hálózatokhoz

Egyre több szervezet, hálózat és egyéb testület jön létre kifejezetten a fenntartható üzletvitel támogatására. Csatlakozzon olyan csoportokhoz, mint pl. a Fenntartható Fejlődés Üzleti Világtanácsa (World Business Council for Sustainable Development), az ENSZ által indított Global Compact kezdeményezés, vagy az International Business Leaders Forum. Szerepeltesse cégét a fenntarthatóságot vizsgáló rangsorokban, és vegyen részt a Dow Jones Sustainability Index, valamint a Corporate Responsibility Index által végzett értékelésekben.

  • Ne ragadjon le a jelentéskészítésnél: igazítsa az összes üzleti rendszer működését a cég fenntarthatóságról alkotott jövőképéhez

Bár a CSR-jelentések segítenek szem előtt tartani a S2AVE koncepciót, nem szabad öncélúan alkalmazni őket. A fenntarthatóságnak az összes alaprendszerre ki kell terjednie: a tehetségkezeléstől kezdve, a beszállítói értékelésen és az ügyfélkapcsolat-kezelésen (CRM) át a kiegyensúlyozott teljesítménymutatókig (balanced scorecard). Ezzel a szemlélettel valódi értéket teremtő, összehangolt cselekvéssé lehet formálni az elméletet.


J.E. Ricart, M.A. Rodriguez, P. Sanchez and L. Ventoso, The Sustainable Enterprise: Learning from DJSI Leaders, Fundacion BBVA, 2005