Sajtószoba

Cisco Broadband Barométer

Az infrastruktúrával egyre jobban állunk, de a felhasználás terén még nagyok az elmaradások

A Cisco bemutatta az IDC közreműködésével 2006 második félévében elindított Cisco Broadband Barométer kutatássorozat második jelentését, amely a szélessávú internet hazai és regionális fejlődését tekinti át a 2006. július-december közötti időszakban. A hat hónap egyik legjelentősebb történése, hogy a szélessávú kapcsolatok száma dinamikus fejlődés mellett elérte az egymilliót. Bár a növekedés valóban látványos, a Cisco arra hívja fel a figyelmet, hogy az infrastruktúra megléte önmagában nem elegendő az internet nyújtotta előnyök kiaknázásához. A tartalmak és szolgáltatások tudatos és dinamikus fejlesztésére van szükség a lakosság számára, valamint a versenyszférában és a közigazgatás terén is, amelyet intenzív oktatással is ki kell egészíteni.

A Cisco Broadband Barométer rendszeres időközönként, azonos metodikával és Magyarország mellett a régió több országában - köztük Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Lengyelországban, Romániában és Törökországban - méri a szélessávú internet elterjedtségét.

A felmérés négy technológiai platformon (xDSL, kábel-modem internet, szélessávú fix vezeték nélküli, egyéb kapcsolattípus) méri a kapcsolatok számát és az átlagos havi díj összegét, emellett hat felhasználói szegmensben (háztartások, nagy-, közepes- és kisvállalatok, oktatási intézmények valamint államigazgatás) vizsgálja a kapcsolatok alakulását, és nem utolsó sorban képet ad az egyes országok főbb internet-szolgáltatóiról. A kutatás elsősorban szabályozó testületeknél és távközlési szolgáltatókkal készített interjúkra alapul. A tanulmányt informatikai, hírközlési és oktatási tárcáknál végzett adatfelvétellel valamint a nyilvános negyedéves pénzügyi jelentések és nemzeti statisztikai és szabályozó hatóságok adataival egészítették ki az IDC szakemberei.

A szélessávú internet napjainkra a gazdasági fejlődés egyik legfontosabb eszköze, elterjedtsége pedig a gazdaság fejlettségének egyik legjellemzőbb mutatója lett. A Cisco Broadband Barométer bemutatójához kapcsolódóan Papp István, a Cisco magyarországi és adriai régiós tevékenységéért felelős regionális igazgatója utalt a World Economic Forum 2007 Globális Információs Technológiai Jelentésére is, amely a Networked Readiness Index révén méri az országok információtechnológiai felkészültségét, erősségeit és gyengeségeit, és az informatikának az adott gazdaság versenyképességére gyakorolt hatását. A 2007 márciusi adatok szerint a kutatásban résztvevő 122 ország közül Magyarország 5 helyet előre lépve a 33. helyet foglalja el, az európai rangsorban pedig a 17. helyen áll, többek között Csehországot, Olaszországot, Horvátországot, Törökországot és Lengyelországot megelőzve. „A helyzetünk tehát a régióban kedvező, mégis érdemes figyelmet fordítani a kutatás három al-indexére, amely a környezet, a felkészültség és a felhasználás szintjét méri. Ezekben a 28., 34., illetve a 40. helyet foglaljuk el, ami arra utal, hogy bár az eszközök rendelkezésünkre állnak, az alkalmazások, a szolgáltatások és a tartalmak terén ehhez képest már nagyobb a lemaradásunk, a felhasználást tekintve pedig még kedvezőtlenebb a helyzet.” - mondta Papp István. „Mindebből egyértelműen látszik, hogy az infrastruktúra megléte önmagában nem elegendő az internet nyújtotta előnyök eléréséhez, hanem a tartalmak és szolgáltatások tudatos és dinamikus fejlesztésére van szükség, a lakosságot és a szervezeteket pedig meg kell tanítani ezek használatára.” - tette hozzá.

A szélessávú kapcsolatok száma és aránya

A kutatás szerint 2006 decemberében Magyarországon a szélessávú kapcsolatok száma elérte az egymilliót, amely 25%-os növekedést jelent a hat hónappal korábbi, és 55%-ot az egy évvel azelőtti adatokhoz képest. Ezen belül 476 600-ról 611 000-re nőtt az xDSL (+28%), 307 200-ról 373 000-re a kábel-internet (+21%), 8800-ról 9040-re a fix vezeték nélküli (+7%) és 8030-ról 8450-re (+5%) az egyéb szélessávú kapcsolatok száma.

A szélessávú internet robbanásszerű terjedésével párhuzamosan drasztikusan csökken a mára elavultnak számító kapcsolt vonali hozzáférések száma, a félév során 176 ezerről 83 ezerre eset vissza.

Az összes hazai vezetékes internetcsatlakozáson belül (1 086 000 ezer) a szélessávú kapcsolatok (1 000 000 db) aránya is tovább növekedett, elérve a 92%-ot, amely 10%-kal magasabb a félével korábbi állapothoz képest.

A szélessávú internetpenetráció a háztartások körében 16%-ról 20%-ra emelkedett, amely még mindig messze elmarad az ugyanebben az időszakban mért 38%-os európai átlagtól.

Az összes hazai vállalkozást tekintve a szélessávú internet elterjedtsége 39%-ről 47%-ra (+23%) nőtt a negyedév végére, amely elsősorban a kisvállalkozásoknak köszönhető, tekintve a közép- és nagyvállalati piac meglehetős telítettségére.

Az összes szélessávú technológiát tekintve a lakosság arányában mért elterjedtségben Magyarország vezeti a mezőnyt 10%-kal, ezt követi Lengyelország 8,4%-kal (fél évvel korábban 7%), míg a harmadik Csehország 7,5%-kal (korábban 6,1%). További példák a környező országokból: Oroszország 2,1% (korábban 1,4%), Ukrajna 0,7% (korábban 0,5%). A fenti arányok nem tartalmazzák az internethozzáférést Wi-Fi eszközön keresztül.

Ugyanezeket az országokat tekintve a háztartások átlagos szélessávú internet-ellátottsága terén szintén hazánk vezet, a hat hónap alatt mért 25%-os növekedést követően 20,7%-kal. Ugyanebben az időszakban a kapcsolatok aránya Lengyelországban16,5-ről 20,1%-ra, Csehország 12,7-ről 15,8%-ra, Oroszországban 2,1-ről 3,3%-ra emelkedett. A bővülés üteme Oroszországot leszámítva mindenhol 20-25% között mozgott, azaz jelentős előnyre a régióban senki nem tett szert. Az alacsony szintről induló Oroszországban 50% körüli volt a növekedés üteme.

Sávszélesség: minimális növekedés

2006 második felében jellemzően változatlan maradt a távközlési cégek sávszélesség-kínálata, azaz nem került sor jelentősebb sávszélesség-bővítésre. Az átlagos letöltési sebességet tekintve Magyarország 800 kbps-os átlaggal egyelőre messze lemarad a 4 Mbps-os európai átlagtól

A mért időszakot követően - 2007 elején - több szolgáltató bejelentette, hogy még idén megteremti ügyfelei számára a gyorsabb internet-hozzáférés lehetőségét, ami nagyban hozzájárulhat e mérőszám javulásához. A jövőben az inkumbens szolgáltató ADSL2+ szolgáltatásának elindításától várható a sávszélesség bővülése. 2006-ban azonban még csekély volt az ADSL2+ területi lefedettsége.

A legelterjedtebb sávszélesség továbbra is a 257-512 kbps (45,6%), ezt követi a 513Kbps-1Mbps (23,7%), hasonlóan jelentős a Mbps feletti kapcsolatok aránya (21,6%), míg 256 kbps alatt már csak 9,1%. A 256 kbps alatti kategóriában 2%-os csökkenés történt, e fölött minden kategóriában csupán mintegy 1-1%-os növekedés volt tapasztalható.

Előfizetési díjak

A szolgáltatók a jelentősebb árengedmények helyett inkább az internetkapcsolat és a telefonszolgáltatás együttes értékesítésére összpontosítanak. A távközlési cégek nagy érdeklődést tapasztaltak a fogyasztók részéről az ilyen csomagok iránt, amely a magasabb értékesítési adatokban is megmutatkozott. Az egyik szolgáltató arról számolt be, hogy a 2006-ban megkötött új szerződések mintegy 75%-át a kombinált telefon- és internetszolgáltatás tette ki. A kombinált csomagok előfizetői jellemzően alacsonyabb telefondíjakat vagy ingyen lebeszélhető perceket kapnak az internet mellé.

Piaci versenykörnyezet

A három vezető szolgáltató - a Magyar Telekom, a UPC és az Invitel - az előfizetések számát tekintve együttesen a piac 70%-án osztozott 2006 IV. negyedévében. Együttes piaci részesedésük 2006. II. negyedévében még csak 66% volt.

Amennyiben a WLR és Bitstream hozzáférés lehetősége töretlenül bővül, a következő évben az alternatív szolgáltatók piaci részesedésének növekedésére lehet számítani.

Szélessáv az iskolákban

A Sulinet program sikeres megvalósításának eredményeképpen a magyar iskolák szélessávú internet-ellátottsága 100%-os. 2006-ban minden Sulinet-végpont szélessávra váltott; a már meglévő végződési pontok sávszélessége megnőtt. A Sulinet program tartalomfejlesztése lassú ütemben halad, emiatt a meglevő hálózat nem elég jól kihasználható. A Közháló üzemeltetőivel 2006-ban két évre kötött új szerződést a kormány. 2008-ig nem várható a hálózat jelentős fejlesztése, az anyagi forrásokat jelenleg az üzemeltetésre fordítják.

Szélessáv a közigazgatásban

A kormányzati intézmények internetes ellátottsága magas, de még mindig van néhány vidéki kormányzati szerv, amely nem rendelkezik szélessávú kapcsolattal.

Ösztönző és gátló tényezők

A szélessávú internet iránti keresletet Magyarországon az alábbi tényezők ösztönzik:

  1. értéknövelt szolgáltatások (pl. IPTV, VoIP) szélesebb kínálata,
  2. az új előfizetőknek kínált akciós árengedmények,
  3. a két vagy három távközlési szolgáltatást tartalmazó szolgáltatáscsomagok (Double Play, Triple Play).

A lakossági felhasználók nagyon árérzékenyek. Ebben a szegmensben a további piaci bővülés annak függvénye, hogy a szolgáltatók megfizethető áron színvonalas szolgáltatást nyújtsanak.

A kisvállalkozások esetében a B2B elektronikus kereskedelem adhat lökést a szélessávú internet-ellátottság további bővülésének. Mivel egyre általánosabb, hogy a beszállítók a világhálón keresztül bonyolítják üzleti tevékenységüket, a kis cégek idővel mind jobban rászorulnak majd az internethasználatra. A nagy sebességű internetkapcsolat a beszállítókat és a vásárlókat összekötő fontos üzleti csatornává válik.

Az EU strukturális alapjai értékes anyagi forrást jelentenek az ország számára, amelyek közvetlenül segíthetik a nagy sávszélességű internethálózat fejlesztését. A kormány a II. Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjait 2006 novemberében véglegesítette és nyújtotta be jóváhagyásra az Európai Bizottsághoz. Az egyes pályázatok kiírása 2007 januárjában kezdődött.

Az informatika és a szélessávú infrastruktúra fejlesztése az NFT több operatív program fontos célkitűzései között szerepel, elsősorban a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) és a különböző regionális operatív programok esetében. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) hivatalosan 2007. március 1-jén indult. A 2007 és 2011 közötti költségvetési időszakra 2,5 milliárd euró a GOP teljes költségvetése, amely az alábbiak szerint kerül felosztásra: Kutatás-fejlesztés: 857 millió euró, Kis- és középvállalkozások komplex fejlesztése: 734 millió euró, A modern üzleti környezet erősítése: 293 millió euró, JEREMIE (Mikro-, Kis- és Középvállalkozásokat támogató Közös Európai Források): 562 millió euró, Technikai segítségnyújtás: 92 millió euró.

A jövő trendjei

A piaci verseny fokozódik a helyi hurkon, amely szélesíti a választékot, csökkentheti az árakat, javíthatja a szolgáltatások minőségét és növelheti a lefedettséget. Az alternatív hálózatok kiépülésével nő a lefedettség a kistelepüléseken, változatosabbá válik a technológiai kínálat (FTTx). Az állami támogatás szerepe továbbra is fontos marad, növekszik az önkormányzati fenntartású hálózatok száma, és terjednek az e-kormányzati megoldások.

A tartalmak és szolgáltatások tovább fejlődnek a felhasználók által leginkább igényelt területeken: IPTV, on-demand szórakoztatás, Internetbank, E-egészség, E-kormányzat, távoktatás, VoIP, e-kereskedelem.

A Cisco-ról

A Cisco Systems, Inc.(NASDAQ: CSCO) az internetes hálózati piac vezetője. A Ciscóval kapcsolatos hírek és információ a Weben a http://www.cisco.com címen olvasható. Cisco-berendezéseket Európában a Cisco Systems International BV, a Cisco Systems, Inc, teljes tulajdonú leányvállalata szállít.

További információ:

Vass Gábor
Cisco Magyarország, Marketing Manager
Telefon: (36) 1 225 4622
e-mail: gavass@cisco.com

Kérdése van? Válaszolunk!