Sajtószoba

A Cisco bemutatta a Cisco Broadband Barométert

Az IDC közreműködésével készített felmérés célja, hogy rendszeres időközönként adjon tájékoztatást a vállalati és lakossági szélessávú internethasználat trendjeiről hazai és regionális összehasonlításban

A Cisco bemutatta az IDC közreműködésével elindított Cisco Broadband Barométer kutatássorozatot, amely rendszeres időközönként, azonos metodikával és Magyarország mellett a régió több országában – köztük Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Lengyelországban, Romániában és Törökországban – méri a szélessávú internet elterjedtségét. A kutatás egyik fő következtetése, hogy bár Magyarországon dinamikusan nő a szélessávú kapcsolatok száma, az átlagos sávszélesség még messze elmarad a nyugat-európai átlagtól.

A felmérés négy technológiai platformon (xDSL, kábel-modem internet, szélessávú fix vezeték nélküli, egyéb kapcsolattípus) méri az előfizetések számát és az átlagos havi díj összegét, emellett hat felhasználói szegmensben (háztartások, nagy-, közepes- és kisvállalatok, oktatási intézmények valamint államigazgatás) vizsgálja a kapcsolatok számát, és nem utolsó sorban képet ad az egyes országok főbb internet-szolgáltatóiról. A kutatás elsősorban szabályozó testületeknél és távközlési szolgáltatókkal készített interjúkra alapul. A tanulmányt informatikai, hírközlési és oktatási tárcáknál végzett adatfelvétellel valamint nyilvános negyedéves pénzügyi jelentések és nemzeti statisztikai és szabályozó hatóságok adataival egészítették ki az IDC szakemberei.

A Cisco szerint e terület fejlődésének nyomon követése mindenki számára fontos, mivel kutatások egyértelmű összefüggést mutattak ki a gazdasági-társadalmi fejlődés mértéke és a szélessávú internet elterjedtsége, valamint az információs technológiára fordított beruházások nagyságrendje között. Napjainkban a GDP növekedése jelentősen függ az e-gazdaság folyamataitól, a globalizáció révén pedig a szélessávú internet a kommunikáció nélkülözhetetlen eszköze lett.

„A szélessávú internet napjainkra a gazdasági fejlődés egyik legfontosabb eszköze, az elterjedtsége pedig a gazdaság fejlettségének egyik legjellemzőbb mutatója lett” – mondta Papp István, a Cisco Magyarország ügyvezető igazgatója. „A szélessávú kapcsolatok terjedése világszerte hozzájárul a hatékonyság és az emberek mindennapi életminőségének a javításához. Mindezek fényében nem véletlen, hogy a szélessávú kapcsolatok fejlesztését a kormányok a régió összes országában kiemelt területként kezelik.” – tette hozzá.

Előnyök

A szélessávú kapcsolat révén a cégek olyan hálózat-alapú eszközökkel javíthatják hatékonyságukat a globális gazdaságban, mint az e-kereskedelem, az ügyfélkezelő rendszerek (CRM), az erőforrástervezés (ERP) vagy az e-oktatás. A lakosság hozzáférhet számos egészségügyi szolgáltatáshoz, az átfogó és interaktív tartalmak révén az oktatás és a „tudás” mindenki számára elérhetővé válik. A szélessávú kapcsolatok összekapcsolják a kormányzati intézményeket a lakossággal és a gazdálkodó szervezetekkel, amely révén átlátható és jól működő szolgáltatásközpontú állam hozható létre.

A szélessávú kapcsolatok száma és aránya

A kutatás szerint 2006 június végén Magyarországon a szélessávú kapcsolatok száma 800 630 volt, ebből 476 600 xDSL (59,5%), 307 200 kábel-internet (38,3%), 8800 fix vezeték nélküli (1%) és 8030 egyéb szélessávú kapcsolat.

Az összes hazai vezetékes internetcsatlakozáson belül (977 ezer) a szélessávú kapcsolatok (800 630 db) aránya igen magas, eléri a 82%-ot, ami az előző évhez képest gyakorlatilag a kapcsolatok számának megduplázódását jelenti.

A szélessávú internetpenetráció a lakosság körében 7,9%, amely egyelőre jelentősen elmarad a 17%-os európai átlagtól. Hazánkban jelenleg éppen a háztartások internetpenetrációja áll hasonló szinten 16,6%-kal.

Az összes hazai vállalkozást tekintve a szélessávú internet elterjedtsége 39%. Ezen belül a nagy és közepes vállalatoknak szinte mindegyike rendelkezik szélessávú kapcsolattal, azonban a kis cégek körében még alacsony a penetráció.

Az összes szélessávú technológiát tekintve a lakosság arányában mért elterjedtségben Magyarország vezeti a mezőnyt 7,9%-kal, ezt követi Lengyelország 7%-kal, míg a harmadik Csehország 6,1%-kal. (További példák a környező országokból: Románia 3,4%, Oroszország 1,4%, Ukrajna 0,7%). A fenti arányok nem tartalmazzák az internethozzáférést Wi-Fi eszközön keresztül. Figyelemre méltó, hogy kivételes módon Csehországban gyakran csatlakoznak ilyen eszközökkel az webre.

Az xDSL szolgáltatások terén Magyarország vezet 4,7%-kal Lengyelország (4%) és Csehország (3,9) előtt. A kábelkapcsolatok terén az arány 3%, 1,7% illetve 1,9%.

A felhasználók megoszlása

Az összes szélessávú kapcsolatból 83,1% a háztartásokat, 15,4% a vállalatokat, 0,7-0,7% pedig az oktatási intézményeket és a kormányzatot köti össze a világhálóval. A kutatás a számszerű értékek mellet rávilágított arra is, hogy a Triple Play szolgáltatások elterjedésével párhuzamosan egyre élesebb a verseny az xDSL és a kábel-internet között, és bár továbbra is az xDSL a legelterjedtebb technológia, a kábel-internet súlya jelentős a fogyasztói szegmensben. A felhasználókat tekintve emellett jól látható, hogy a térség más országaihoz képest magas az iskolai szélessávú internet-hozzáférések aránya, amely elsősorban a Sulinet program egyik igen kedvező eredménye.

A szélessávú előfizetések megoszlása letöltési sebesség szerint

A legelterjedtebb sávszélesség a felmérés időpontjában a 257-512 kbps (44,7%), ezt követi a 513Kbps-1Mbps (22,7%), hasonlóan jelentős a Mbps feletti kapcsolatok aránya (21,6%), míg a 129-256 kbps csupán 6,5%, az ez alatti pedig 4,5%.

Az átlagos letöltési sebességet tekintve Magyarország 780 kbps-os átlaggal egyelőre messze lemarad az Európai átlagtól (3,5 Mbps), bár az e téren az elmúlt hetekben történt pozitív előrelépés nagyban hozzájárulhat e mérőszám javulásához.

A szűk sávszélesség egyelőre nem kedvez azoknak a vonzó tartalmaknak és szolgáltatásoknak a terjedéséhez, amelyre nagy szükség lenne az internet iránti lakossági igény növeléséhez.

A felmérés rámutat arra is, hogy a sávszélesség földrajzi hely függvénye is: a kisebb településekhez képest a nagyvárosokban elterjedtebb a nagysebességű internet. Ahol ezen a téren hiányosságok vannak, ott szóba jöhet a Metro Ethernet illetve WiMAX hálózatok kiépítése.

A szélessávú internet terjedése szempontjából fontos információ, hogy a jelentős mennyiségű helyi tartalom híján nincs nagy igény szélessávú multimédiás szolgáltatásokra. E téren a helyi önkormányzatok és szolgáltatók lépéseire lenne szükség.

Előfizetési díjak

A hazai piacon jellemző előfizetési modell, hogy az akciós ajánlatok keretében az új előfizetők árengedményt kapnak az első néhány hónapban, utána viszont a normál tarifát fizetik. Egy 512 Kbps sávszélességű xDSL kapcsolat ára jellemzően árkedvezménnyel 2500 Ft körül alakult, az árkedvezmény megszűnése után 4500 Ft, ugyanez kábeles eléréssel 4000 Ft körül mozgott.

Az előfizetésekre jellemző, hogy a szolgáltatók általában hozzájárulnak a végberendezések árához, valamint az internetet más távközlési szolgáltatásokkal – a kábelcégek például televíziós és VoIP-szolgáltatással – egy csomagban kínálják.

Piaci versenykörnyezet

A piaci három vezető szereplője a Magyar Telekom, a UPC és az Invitel, piaci részesedésük összesen 66%. A fennmaradó 34%-on a többi piaci szereplő osztozik.

Piaci áttekintés technológiák szerint

xDSL

2006-ban nagykereskedelmi DSL-szolgáltatást három vezető szolgáltató – a Magyar Telekom, az Invitel és a HTCC – kínált. (A HTCC – Invitel felvásárlással ezek száma a közelmúltban kettőre csökkent.)

A piacon nő a szabályozói nyomás annak érdekében, hogy a hurokátengedés egyszeri és havi díjai csökkenhessenek, ezzel elősegítve az alternatív szolgáltatók piacra lépését. 2006 nyarán 3000 átengedett előfizetői hurok volt.

Kábel

A kábeltévével felszerelt háztartások száma meghaladta a 2 milliót, az ország területének 75%-át fedi kábelhálózat, a háztartások 52%-ában van kábeltévé. A főbb piaci szereplők a UPC, a T-Kábel és a FiberNet.

Fix drótnélküli

Megtörtént a 3,5 GHz-es frekvenciaengedélyek kiosztása, összesen 5 szolgáltató között. A fix vezeték nélküli hozzáférés a bérelt vonal alternatívájává vált, mivel árazása annál alacsonyabb.

Egyéb

A T-Com és a PanTel Metro Ethernet technológiát alkalmaz a budapesti gerinchálózatban. Emellett már Magyarországon is tesztelik a Powerline technológiát, de a szolgáltatás elindítása még várat magára.

3G

Jelenleg Magyarországon a T-Mobile, a Pannon és a Vodafone rendelkezik UMTS-engedéllyel. A T-Mobile 2005 januárjában kezdte el 3G-hálózatának kiépítését, 2006 végére a szolgáltatás Budapesten és Debrecenben működött. A T-Mobile HSDPA-rendszere az országban elsőként 2006 áprilisában debütált.

WiFi és WiMAX

2006 első félévének végén 35 szolgáltató összesen 1041 hotspotot működtetett az ország területén. A vezeték nélküli internetkapcsolat jellemzően éttermekben, szállodákban, reptéri várókban és vasútállomásokon működnek. A 802.11b és 802.11g szabvány szerinti szolgáltatások ingyenesen vagy térítés ellenében használhatók.

WiMAX-előrejelzés

A szolgáltatók egyelőre kivárnak az üzemeltetés, a végberendezések, és a piacra lépés magas költségei miatt, így egyelőre nem létezik WiMAX-szolgáltatás, nincsenek működő bázisállomások.

Szélessáv az iskolákban

2006-ra Magyarország mind az 5500 állami iskolája szélessávú internethozzáférést kapott a Sulinet illetve Közháló programok keretében. Az iskolák 85%-ának xDSL típusú internetkapcsolata van, a többi VSAT-ot vagy kábeles internetet használ. Az átlagos sávszélesség 512 kbps.

Kezdeményezések a közigazgatásban

NFT I.

Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I) megteremtette Magyarország számára a strukturális alapok hazai felhasználásának keretét. A kormány a terv részeként több operatív programot indított azzal a céllal, hogy az egyes ágazatokban megvalósuljon a nemzeti stratégia. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) összesen 35 milliárd Ft-tal támogatta az informatikai és távközlési projekteket 2004 és 2006 között. Ebből 13,2 milliárd a szélessávú fejlesztések megvalósítását szolgálta

A szélessávú távközlési infrastruktúra-fejlesztés célja, hogy Magyarország elmaradt térségeiben – összesen mintegy 500 településen – 2008-ig kiépüljön a megfelelő internetkapcsolat.

NFT II.

A 2007 és 2013 közötti időszakban a II. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT II) teremti meg a strukturális alapok magyarországi felhasználásának hátterét. Az informatikai és távközlési fejlesztések támogatása a Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP) keretében történik. Infokommunikációs projektekre éves átlagban a korábbi támogatási összeg kétszerese jut (évi 15 milliárd Ft). A 2007 és 2013 közötti időszakra jutó teljes pályázati keret hozzávetőlegesen elérheti a 100 milliárd Ft-ot, azaz az NFT II teljes költségvetésének mintegy 1,5%-át.

A program keretében megnyíló pályázati források hozzájárulhatnak a szélessávú és alternatív hálózati infrastruktúra kiépítéséhez a gazdaságilag elmaradott régiókban és kistérségekben, nőhet a lefedettség és működésbiztonság a hátrányos helyzetű térségekben, az alternatív szolgáltatók és alternatív szélessávú technológiák támogatásával erősödhet a verseny, valamint létrejöhetnek a közösségi hozzáférések az elmaradott térségekben.

A fejlesztések során összekapcsolásra kerülhetnek a digitális tartalmak és a központi/területi e-közigazgatási rendszerek, emellett előtérbe kerülnek az integrált hálózati megoldások és nyílt hálózati szabványok, és nem utolsó sorban hangsúlyos szerepet kap a hálózati- és adatbiztonság.

Ösztönző és gátló tényezők

A lakosság körében a szélessávú internet terjedését előmozdító tényezők közül a kutatás az internet-felhasználói jártasság növekedését, a szabályozói intézkedések hatására csökkenő költségeket, az adó-kedvezményeket és a növekvő vásárlőerőt emeli ki. Ugyanakkor számos gátló tényező is fennáll, például sokaknak továbbra is még megfizethetetlen a szélessávú internet, kevés a magyar nyelvű tartalom és szolgáltatás, valamint fejletlen a vonalas hálózat (csupán 38%-os penetráció). A Központi Statisztikai Hivatal szerint a háztartások 30%-ának nincs szüksége internetre, és több mint 30% túl drágának találja

A vállalatok körében az ösztönző tényezők között szerepel az egyre nagyobb arányú hálózati lefedettség, az új multimédiás megoldások megjelenése, a távközlési szolgáltatások csökkenő ára. A gazdaság egyre több szereplője érdeklődik az internetes megjelenés iránt, és a társaságiadó-kedvezmények is elősegítik az internetkapcsolatok fejlesztését. Ezzel szemben a cégek egy része még mindig csak levelezésre és információszerzésre használja az internetet, tájékozatlan a szélessávú internetben rejlő üzleti lehetőségeket illetően, fenntartásokkal él az üzleti megoldások biztonságát illetően, és nem utolsó sorban még mindig anyagi korlátokkal küzd. A kisvállalkozások kevéssé ismerik az infokommunikációs megoldásokat, a lakossági szélessáv-használat csekély elterjedtsége pedig gátakat szab az internetes kereskedelem fejlődésének.

Mi kell a sikerhez?

A kutatás a piaci adatok alapján négy fő területet jelölt meg, amelyek elősegíthetik a szélessávú internet terjedést. Az első terület a verseny erősítése az előfizetői hurkon, amely bővebb fogyasztói kínálatot, árversenyt, javuló szolgáltatási színvonalat és kiterjedtebb lefedettséget eredményezhet. Szintén fontos terület a többféle technológia használatával alternatív hálózatok létrehozása, amely révén az internetszolgáltatás megjelenhet a kistelepüléseken is. Az állami támogatás szintén nélkülözhetetlen a fejlődéshez, az állam leghatékonyabban a közösségi hálózatok és az e-kormányzat fejlesztésével valamint adókedvezmények biztosításával segíthet. Végül, de nem utolsó sorban a tartalom fejlesztésére van szükség, internetes távoktatás, az e-egészségügy, az on-demand szórakoztatás, az VoIP, az e-kormányzat, az e-kereskedelem a távmunka és az IPTV terén.

A Cisco Systemsről

A Cisco Systems, Inc.(NASDAQ: CSCO) az internetes hálózati piac vezetője. A Ciscóval kapcsolatos hírek és információ a Weben a http://www.cisco.com címen olvasható. Cisco-berendezéseket Európában a Cisco Systems International BV, a Cisco Systems, Inc, teljes tulajdonú leányvállalata szállít.

További információ:

Sinkó Judit
Cisco Systems Magyarország, PR Manager
Telefon: (36) 1 225 4650
e-mail: jsinko@cisco.com

Kérdése van? Válaszolunk!